Az alváshiány súlyos következményei
Egészség

Mindenkinek más az alvásigénye. Van, aki bírja a napi megpróbáltatásokat öt-hat óra pihenés után és van, akinek tíz óra sem elég. Tényleg elegendő pár óra szundikálás? Nincsenek esetleg hosszú távú hatásai? A szervezet képes alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez, de ennek ára van.
Nem alszunk eleget, jobb lesz vigyázni!
Tizenöt évvel ezelőtt még azt vallották, elég pár óra alvás és egy kis gyorsító (kávé) segítségével normális életet élhetünk. Ezt olyan kutatásokra alapozták, amelyekben éjszaka laboratóriumban figyelték az alvásmegvonásos önkénteseket, nappal viszont hazaküldték őket, nem ellenőrizték, hogy nem csalnak-e. Ezután kezdődtek a komolyabb kutatások, amelyek kimondták: az alvásra éppúgy szükségünk van, mint a levegőre és a vízre, az alvásmegvonásba pedig ugyanúgy belehalhatunk, mint a kiszáradásba vagy a légszomjba.
Kísérletek alvásmegvonással
A Pennsylvaniai Egyetemen végzett kutatásban két hétig, három csoportra osztva – 4-6-8 órások – figyelték meg a részvevőket: tíz-tíz percekre mindenkit odaültettek a számítógép elé és egyszerű éberségi tesztet végeztettek velük. Ha felvillant valami a képernyőn, azonnal le kellett ütniük a “szóközt”. Ez a legmegbízhatóbb módja az úgynevezett “pszichomotoros éberség” (az agy és a mozgás koordinációja) megállapításának. Már egy fél másodperces csúszás is azt jelezte, hogy egy-egy pillanatra elaludtak – ezt mikroalvásnak hívják.
Bárkivel észrevétlenül megtörténhet a munkahelyén is vagy éppen a volán mögött, ahol az egy-két másodperces, észrevétlen kihagyás is végzetes lehet. Ha jó a reakcióidőnk, jól teljesítünk, gyorsabbak és hatékonyabbak vagyunk a munkában. A „nyolcórások” között alig volt teljesítménycsökkenés, ám a négy és hat órát alvók napról napra lassabbak voltak. Ők hat nap után már rendszeresen elaludtak a gép előtt. Két hét után olyan állapotban voltak, mint akik 24 órán keresztül nem aludtak. Ezt közepes biológiai részegségnek nevezik.
A napfény, a kávé, a társasági élet – tüneteket kezelés
„Az első napokon nem érzik, de a hetediken igen.”- mondta a kutatás vezetője. „Ugyanis az ébren töltött időért a teljesítményünkkel fizetünk. Az sem biztos, hogy a hétvégén kompenzálhatjuk a kiesést: jelenleg azt vizsgálják, nem vezet-e az is hosszú távú szellemi hanyatláshoz, ha hetente egy vagy két éjszakát engedünk magunknak. Arról nem is beszélve, hogy egy keményen dolgozó állampolgár egy éjszakát gyakran mulatozásra tart fent.”
Az önáltatással pórul járunk
A kísérlet után az alvásmegvonás résztvevői ragaszkodtak ahhoz, hogy csak „kissé álmosak”, de ez nem befolyásolja a teljesítményüket. Ahogy telt az idő, szervezetük nem csak alkalmazkodott, hanem fel is pörögött. A második hét végére sokkal gyorsabbak voltak, mint az első pár nap után. De ne feledjük! A hosszantartó ébrenlét után nem csak rosszabbul dolgozunk, figyelmetlenekké is válunk és adott esetben veszélybe sodorhatjuk magunkat és azokat, akik a kocsiban ülnek. Így nemcsak koncentrációnkat, ítélőképességünket, hanem életünket is elveszíthetjük.
Gabociusz
Cikk ajánlása
